A Tőkepiaci Igazgatóság segítségével az OTP Bank Románia ügyfelei azonnali adás-vétel ügyleteket hajthatnak végre a Bukaresti Értéktőzsde által kezelt spot piacon.

Adás-vétel során a következő pénzügyi eszközökkel hajthat végre ügyleteket:

• részvények
• kötvények
• államkötvények
• befektetési jegyek
• jogok
• strukturált termékek

A részvények a vállalkozások alapításakor vagy alaptőkéjük emelésekor kibocsátott értékpapírok, amelyek a vállalkozás alaptőkéjének meghatározott (névértékének megfelelő) hányadát testesítik meg. A részvény részesedést megtestesítő okirat, a részvény tulajdonosa a részvénye névértékének erejéig a vállalkozás tulajdonosává válik.

A részvényekből származó jövedelem az osztalék, amelyre a részvény tulajdonosa a be nem fektetett jövedelméből jogosult és azokat a személyeket, akik részvényekkel rendelkeznek, részvényeseknek nevezzük.

A vállalat megszűnése esetén a részvényeseknek joguk van a megmaradt, felosztható vagyon arányos részére. A tulajdonosi részarány képezi a jövedelem felosztás alapját is, így kerül meghatározásra, hogy egy-egy részvényesnek mennyi osztalékot fizet a társaság.

Egy törzsrészvény jogot biztosít tulajdonosának arra, hogy a társaság közgyűlésén részt vegyen, ahol felvilágosítást, információkat kérhet, valamint szavazhat a vállalat igazgatását vagy egyéb, szavazásra bocsátott ügyeket illetően.

Az elsőbbségi részvény általában nem biztosít szavazati jogot, azonban osztalékelsőbbséget és a likvidációs hányadhoz kapcsolódó elsőbbséget nyújt a törzsrészvényesekkel szemben. Ez azt jelenti, hogy az elsőbbségi részvények tulajdonosa a törzsrészvényesek előtt részesednek a jövedelemből, illetve a vállalat felszámolása utáni vagyonból.

A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget, valamint ennek kamatát (kupon), a kötvény mindenkori tulajdonosának vagy birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és a meghatározott módon megfizeti.

A kötvény tulajdonképpen egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a kibocsátó az adós, a tulajdonos a hitelező és a kupon a kamat. Kötvény vásárlásakor a vásárló hitelt nyújt a kibocsátónak, amely lehet közintézmény vagy kereskedelmi társaság. A kölcsönre nyitott számlára a kötvény futamideje alatt a kibocsátó átutalja a kamatot és lejáratkor megtéríti a kötvényben megjelölt pénzösszeget.

Bizonyos kötvények esetében a kibocsátó a vásárláskor meghatározott időpontban fizeti meg a kötvények ellenértékét: negyedévenként, félévenként vagy évente. A kötvények és a részvények egyaránt átruházhatóak. A kettő közötti különbség az, hogy a részvényesek részt birtokolnak az illető vállaltból, míg a kötvények tulajdonosai a kibocsátó vállalat hitelezői.

A Bukaresti Értéktőzsdén egyaránt forgalmaznak vállalati, közintézményi kibocsátású vagy nemzetközi kötvényeket. A vállalati kötvényeket kereskedelmi vállalatok bocsátják ki, míg a közintézményi kibocsátású kötvényeket helyi, regionális önkormányzatok vagy egyéb kormányzati szervek bocsátják ki azzal a céllal, hogy alapokat gyűjtsenek közhasznú felhasználásra.

A nemzetközi kötvényeket olyan vállalatok bocsátják ki, amelyek székhelye más országban van, mint a kibocsátás helyszíne. Kamatozás szerint a kötvények két fajták lehetnek: fix vagy változó kamatozású (a változó kamatozású általában egy indexhez és fix kamatlábhoz, pl. ROBOR, EURIBOR kötött). A fix kamatozású kötvénynek 0 kamata is lehet, ez a zéró-kupon kötvény, amely esetén a kibocsátó nem kamatot fizet, hanem a kibocsátáskor névérték alatti áron értékesíti a kötvényt, amelynek lejáratakor a névértékét fizeti vissza.

Az állampapírok olyan pénzügyi eszközök, amelyek az államadósság rendezésére szolgálnak, és amelyek segítségével az állam rövid, közepes vagy hosszú távú kölcsönhöz jut nemzeti vagy külföldi valutában kamattal vagy kamat nélkül (zéró-kupon kötvényhez hasonlóan). Ezen pénzügyi eszközök segítségével az állam az állami projekteket finanszírozza, a költségvetési hiányt, az államadósságot fedezi a devizatartalék és a fizetési mérleg fenntartása érdekében.

A részvénybirtoklásból eredő jogok: elővásárlási és allokációs jogok. Az elővásárlási jogok részvénykibocsátás esetén vásárlási elsőbbséget biztosítanak tulajdonosuknak a többi részvényessel szemben. Ezekre a jogokra a részvényektől külön kötnek ügyleteket. Az allokációs jogok rövid távra kibocsátott értékpapírok, amelyek tulajdonosuknak részvényeket biztosítanak abban az esetben, ha a részvényeket az értéktőzsdén jegyzik.

A befektetési jegyek olyan pénzügyi eszközök, amelyeket a Kollektív Befektetési Alapok bocsátanak ki (Organismele de Plasmenat Colectiv (OPC)) az illető vállalkozás nettó eszközértékének függvényében. Azon befektetési jegyek esetében, amelyeket nem forgalmaznak a tőzsdén, a Kollektív Befektetési Vállalkozás a következő képlet alapján számolja ki az egy jegyre jutó nettó eszközértékét: a tulajdonában levő pénzügyi eszközök piaci összértékéhez hozzáadja a készpénzkészletet vagy bármilyen más jövedelmet, levonja az alap tartozásait, végül a nettó eszközértéket elosztja a forgalomban levő jegyek számával. A nettó eszközök értéke a fenti képlet szerint naponta változik. A Bukaresti Értéktőzsdén forgalmazott befektetési jegyek értékét a pillanatnyi kereslet és kínálat határozza meg.

A strukturált termékek vegyes pénzügyi eszközök melyek a kibocsátó kötelezettségét képviseli és amely magába foglal egy származékos összetevőt, mely módosíthatja a kockazáti profilját és az eszköz teljesítményét. A pénzügyi eszközök alapjáúl szolgáló eszköz lehet egy más pénzugyi eszköz, értáktőzsde vagy deviza index, kamatláb, árukosár vagy ezek kombinációja és minden egyéb eszköz, index vagy mértékegység. A strukturált termékek kibocsátói lehetnek: hitelintézetek, befektetési vállalkozások és más pénzügyi intézmények, amelyek az illetékes tagállami és nem tagállami hatóságok engedelyézese és szabalyozása alatt állnak.

Jelenleg a Bukaresti Ertéktőzsdén két típusú strukturált termékre lehet ügyleteket kötni: index certificates és turbo certificates (long és short) termékekre.

Az index certificates lehetőséget ad a tőzsde mindkét irányba való módosulásának felhasználására. A turbo certificates-től eltérően az index certificates tulajdonosai nem részesülnek a levier hatás eredményeiből, így a teljesítménye nem lehet nagyobb mint az alapul szolgaló eszközé.

A turbo certificates lehetőséget ad a tőzsde mint a két irányba való módosulásának felhasznalására. A turbo certificates célja az ár növekedése, a turbo Short célja peddig az ár csökkenése. Az alapul szolgáló eszköz bármely ármódosulása nagy nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, nem arányosan, a levier-hatás miatt.

A pénzügyi eszközök előző teljesítménye nem garantálja a jövőbeni hozamot. A pénzügyi eszközökkel folytatott befektetések olyan kockázatokat rejtenek, mint a piaci árak fluktuációja, az osztalék, a hozam és a jövedelem bizonytalan jellege, a valutaárfolyam stb. A befektetett tőke nem garantált és a befektetésből származó nyereség általában a vállalt kockázatnak megfelelő.